Na mi? És ha szar a hangulat akor szar a hangulat. No már most.... Gondoltam, hogy bevezetnek bizonyos szankciókat, ide-oda nem mehetsz pl., de azt gondolom így magamban, hogy ha anyukád olvas picológás könyveket nem így kéne neki futni a dolgoknak...(remélem elolvassa ezt is...) Nem értek egyet vele, mert hogy nem értem, ettől függetlenül azonban még mindig örülök neki, hogy visszaköltöztél hozzá. Vagyis, hogy mi volt az inditó oka... a megbocsátás? A másképlátás? Vagy a megint egymásratalálás? (költői kérdések, nem kell rá válaszolni.... folyt. köv.)
Szóval szerintem minden gyereknél el jön az az idő, amikor hárítja a szülők életét, nevelési elveiket, azt gondolja, hogy Ő nem szeretne majd így élni, bla-bla-bla... Anyukád részéről is érthető, hogy "bekeményít", ha már egyszer visszamentél, s szeretné az utadat egyengetni, s büszke lenni rád, nem csak a hugodra..(majd Ő is lázadni fog hamar), beszélni rólad a munkahelyén, s nem csak panaszkodva. Minden ős kapkodja egyszer a fejét... S részedről is érthető, hogy menni szeretnél, barátokkal lenni, jó zenét hallgatni, s elfeledni minden vackot, ami éppen történi.... Nem vagy hülye, s anyád sem, csak mások vagytok, az egyik felelős érted, a másik pedig felelőtlen, s ez is így van jól...s mind a ketten egyedül vagytok, magatokban.... (folyt. köv.)
Azt gondolom, ha egymásnak feszültök, az nem jó semmire, csak természetesen feszültségre,(akkor sem hagyom, hogy elcsesszék a nyaramat...akkor is munkaterápia és kész, majd én megmutatom....stb.) s az sem jó, ha csak te hallgatsz, s Te bológatsz, s hajtasz fejet, hiszen akár tetszik , akár nem kezdesz felnőni... Én a középutat választanám anyukád helyében. Még mindig lovagolok a MEGBESZÉLNI MINDENT-en... Vagyis:
Első körben szabályokat állítanék fel: -O.k. mehetsz, de ekkora hazaérsz...mehetsz, de nem lehetsz részeg...legalábbis én ne érezzem meg rajtad, s ne lássam...mehetsz, de ezt meg kell előtte csinálnod, pl. kapáld már fel a kertet... Ilyen apró dolgokat kérnék, s ha betartod, szerintem visszatér a bizalom, (persze normális esetben), ami már meg volt régen- tudom, mert láttam- csak a kamaszkorral eltünt...ezzel sincs semmi baj. A bizalom minden kapcsolatban fontos, ha eljátszottad, vagy eljátszották vissza kell szerezned, vagy vissza kell adnod...
Egyébként a fishinget én is nagyon sajnálnám, végre valami igazán jó buli...ha zene van, minden o.k.
A múltat eltörölték, s a jövő meg sem érkezett, sodródom a nem létező jelenben, szerelemben, hitben, kételyekben úgy tűnik, hogy az életen csak átlebbentem éppen.
8 megjegyzés:
Na mi?
És ha szar a hangulat akor szar a hangulat.
No már most....
Gondoltam, hogy bevezetnek bizonyos szankciókat, ide-oda nem mehetsz pl., de azt gondolom így magamban, hogy ha anyukád olvas picológás könyveket nem így kéne neki futni a dolgoknak...(remélem elolvassa ezt is...)
Nem értek egyet vele, mert hogy nem értem, ettől függetlenül azonban még mindig örülök neki, hogy visszaköltöztél hozzá. Vagyis, hogy mi volt az inditó oka... a megbocsátás? A másképlátás? Vagy a megint egymásratalálás? (költői kérdések, nem kell rá válaszolni.... folyt. köv.)
Szóval szerintem minden gyereknél el jön az az idő, amikor hárítja a szülők életét, nevelési elveiket, azt gondolja, hogy Ő nem szeretne majd így élni, bla-bla-bla...
Anyukád részéről is érthető, hogy "bekeményít", ha már egyszer visszamentél, s szeretné az utadat egyengetni, s büszke lenni rád, nem csak a hugodra..(majd Ő is lázadni fog hamar), beszélni rólad a munkahelyén, s nem csak panaszkodva. Minden ős kapkodja egyszer a fejét...
S részedről is érthető, hogy menni szeretnél, barátokkal lenni, jó zenét hallgatni, s elfeledni minden vackot, ami éppen történi....
Nem vagy hülye, s anyád sem, csak mások vagytok, az egyik felelős érted, a másik pedig felelőtlen, s ez is így van jól...s mind a ketten egyedül vagytok, magatokban....
(folyt. köv.)
Azt gondolom, ha egymásnak feszültök, az nem jó semmire, csak természetesen feszültségre,(akkor sem hagyom, hogy elcsesszék a nyaramat...akkor is munkaterápia és kész, majd én megmutatom....stb.) s az sem jó, ha csak te hallgatsz, s Te bológatsz, s hajtasz fejet, hiszen akár tetszik , akár nem kezdesz felnőni...
Én a középutat választanám anyukád helyében.
Még mindig lovagolok a MEGBESZÉLNI MINDENT-en...
Vagyis:
Első körben szabályokat állítanék fel:
-O.k. mehetsz, de ekkora hazaérsz...mehetsz, de nem lehetsz részeg...legalábbis én ne érezzem meg rajtad, s ne lássam...mehetsz, de ezt meg kell előtte csinálnod, pl. kapáld már fel a kertet...
Ilyen apró dolgokat kérnék, s ha betartod, szerintem visszatér a bizalom, (persze normális esetben), ami már meg volt régen- tudom, mert láttam- csak a kamaszkorral eltünt...ezzel sincs semmi baj.
A bizalom minden kapcsolatban fontos, ha eljátszottad, vagy eljátszották vissza kell szerezned, vagy vissza kell adnod...
Egyébként a fishinget én is nagyon sajnálnám, végre valami igazán jó buli...ha zene van, minden o.k.
miért nem te vagy az ősöm? basszus. beszélj már anyuval. nekem ott kell lennem fishingen :(
o.k.
telefonszám?
húúú.
télleg? :O
06 70 620 24 63
menten beszarok :D
mindenki az én fishingemet akarja elintézni :D ez tökjó. ennyi aranyos embert :)
Nem mersz felhívni!
Megjegyzés küldése